A szavannák évi középhőmérséklete nem különbözik jelentősen a trópusi esőerdőkétől, de a szavannákon sokkal nagyobb mind az évi, mind (a száraz évszakban) a napi hőingadozás. Az évi csapadékmennyiség 600 és 1800 mm közötti, egyenetlen (évszakos) eloszlású.
Kialakulásának feltételei:
- hosszú és határozott száraz évszak,
- a trópusi esőerdőkénél kevesebb csapadék (< 1000 mm/év)
- a trópusi esőerdőkénél nagyobb napi és évi hőingás.
A legtöbb szavanna másodlagos vegetáció, ami a nehezen regenerálódó, ún. száraz erdőkből jött létre az évente ismétlődő bozóttüzek miatt.
Éghajlati jellemzői:
- a havi középhőmérséklet többnyire 20 °C fölött;
- a száraz időszak hossza a tengerparttól távolodva nő;
- ahogy hosszabbodik a száraz évszak, úgy csökken az éves csapadék:
- a száraz évszak 3–5 hónap: 1200–1400 mm,
- a száraz évszak 5–7 hónap: 500–1200 mm,
- a száraz évszak 7–10 hónap: 300–500 mm.
- Legnagyobb kiterjedését Afrikában érik el: széles sávként szegélyezi a Kongó-medence és Nyugat-Afrika erdeit.
- Ázsiában több, elszigetelt területen fordul elő:
- Elő-Indiában,
- Hátsó-Indiában,
- Kelet-Jáván.
- Latin-Amerikában öt-hat nagyobb területen találunk szavannát:
- Orinoco vízgyűjtőjén Brazília északkeleti részén: Caatinga (800 ezer km²),
- Közép-Brazíliában: Campo Cerrado (1,5–2,2 millió km²),
- a közép-amerikai földhíd szárazabb, nyugati felén,
- az Antillák esőárnyékos tájain, és
- ide sorolhatjuk Argentína és Bolívia száraz erdőit: Chaco.
- Észak-Ausztráliában is előfordul.
