A zebra marmagassága 130-140 cm, testtömege pedig 225-320 kg közötti. Alakját tekintve a lóra emlékeztet, de a zebráknak gyakran igen igen gömbölyded a hastájékuk, s ezért elhízottnak tűnnek. A fekete-fehér csíkos rajzolatú zebrák külleme a házi lovakéhoz hasonló, de azoknál kisebbek. Szőrzetük – a farok végét kivéve – rövid és testhez simuló. Nyakuk hátoldalán a hosszabb szőrök felálló sörényt alkotnak. Fejük megnyúlt, törzsük erős. Hosszú, izmos végtagjuk ujjhegyét pata védi. Páratlanujjú patás lábukkal remekül vágtáznak.

Növényevők, a fűféléket metszőfogaikkal letépik, és zápfogaikkal megőrlik. Szemfogaik kicsik. Társasan élnek, több-kevesebb tagból álló csoportjaik közösen legelnek. Érzékszerveik kitűnőek. A csikók fejletten jönnek a világra és szinte azonnal járóképesek.  Általában 5-20 egyedből álló ménesekben él, a méneseket mindig egy erős, domináns csődör vezeti. Azokon a területeken, ahol dús legelők vannak, ezek a ménesesek találkoznak, s gyakran alkotnak több száz egyedből álló csoportokat, amelyek a táplálkozás idejére verődnek össze. A nagy csordák általában nem csak zebrákból állnak, gyakran társulnak gnúkkal, jávorantilopokkal, struccokkal, néha zsiráfokkal is.

Párzási időben a hímek heves és zajos küzdelmeket vívnak egymással, melynek során rúgásokkal, vagy két lábra állva a mellső láb szúró, kapáló vágásaival, valamint borzalmas sebeket ejtő harapásokkal döntik el a csapat feletti felügyelet jogát. A zebrakanca 12 havi vemhesség után egy csikót hoz a világra. .A vemhességi idő nagyjából tizenkét hónap, s egyszerre általában csak egyetlen zebracsikónak ad életet az anyaállat. Az újszülött zebrának egészen furcsa testarányai vannak. Az apró testhez aránytalanul hosszú végtagok tartoznak, ám ahogy a kiscsikó fejlődik, fokozatosan kialakulnak a felnőttekre jellemző testarányok.